Útmutató a Filatélia folyóirat Szerzői számára
Tisztelt Szerzők!
Folyóiratunk, a Filatélia számára a magyar filatélia minden ágához kapcsolódóan várunk szakmai tanulmányokat. Szívesen közlünk írásokat a legfrissebb tudományos munkákról, és helyt adunk a kulturált, tényeken alapuló eszmecseréknek, szakmai vitáknak is.
Kérjük, hogy a tanulmányok benyújtásakor Szerzőink az alábbi tudnivalókat, továbbá formai követelményeket legyenek kedvesek figyelembe venni:
Általános tudnivalók:
– A tanulmányok átlagos terjedelme 25.000 – 40.000 karakter (szóközökkel).
– Kérjük, hogy a tanulmányokhoz kulcsszavakat is legyenek kedvesek megadni.
– A tanulmány szerzőire vonatkozó adatok (név és elérhetőség) szerepeljenek a cikk végén.
Formai követelmények:
– A címet Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, nagybetűvel kérjük megadni.
– A szöveget egyes (szimpla) sorközzel, Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűnagysággal, sorkizártan, elválasztás és oldalszámozás nélkül, egyszerű, a számítógépes jelölésben „normál” formában kérjük megküldeni.
– Az esetleges alfejezetek címei legyenek sorszámozva, decimális számozással. A Bevezetés és az Összefoglalás is kapjon decimális számot, az Irodalom nem. A fejezetek, illetve alcímek után egy sor maradjon ki.
– Az alfejezeteket általában kettő szintig számozzuk: az első szintű alcímeket (1.) félkövér, a második szintű (1.1.) alcímeket félkövér dőlt (kurzív) betűtípussal jelöljük. Betűtípus és betűméret: Times New Roman, 12-es.
– A 40 szónál hosszabb szakirodalmi idézet sorkihagyással, normál szedéssel, balról egy bekezdésnyi beljebb szedéssel, idézőjel nélkül kerüljön megadásra.
– A tanulmányban szereplő minden ábrának és táblázatnak legyen száma és elnevezése. Ezt az ábrák esetében az ábra alatt, a táblázatok esetében pedig felette tüntessék fel, középre igazítva.
– A képeket és fotókat min. 400 dpi felbontásban kérjük megküldeni.
Hivatkozás szöveg közben:
– A Szerző neve normál szedéssel (nem kiskapitális/small caps), pl.: (Szabó 2001).
– A szövegben a szokásos hivatkozással élünk: (szerző családi neve + évszám + kettőspont + oldalszám tól-ig) vagy (szerző családi neve + évszám), pl.: (Tolcsvai Nagy 2017: 42–50); (Kocsány 1996: 55). Csak a kettőspont tapad az évszámhoz.
– A hivatkozást lehet mondatszerkezetbe is építeni, pl.: …ahogy azt Kocsány (1996: 55) kifejti, …
– Több szerző esetén a családnevek között közepes, tapadó (azaz szóköz nélküli) kötőjel (Ctrl + kötőjel a numerikus billentyűzeten), pl.: (Prószéky–Indig 2016).
– Mind a szövegközi hivatkozásokban, mind tanulmányvégi irodalomban az oldalszámokat teljes formában adjuk meg, pl.: 311–319.
– A szövegben idézett cikk- v. könyvcím dőlt betűs, idézőjel nélkül., pl.: Megalapozza Pilinszky Négysorosának és általában a Harmadnapon verseinek poétikáját.
Irodalom:
– A hivatkozott szakirodalmat az Irodalom megnevezés alatt legyenek kedvesek megadni.
– Az irodalomjegyzékben minden, a cikkben idézett (és ott hivatkozással ellátott) műnek szerepelnie kell, és megfordítva; az irodalomjegyzékben csak olyan műveket szerepeltessenek, amelyekre a cikkben hivatkoztak.
– A néven mindig teljes név értendő, vagyis keresztnévvel együtt; idegen nevek esetén családnév vessző keresztnév kiírva – több szerző esetén is ugyanebben a sorrendben; több szerző esetén a családnevek között közepes, nem tapadó (azaz szóközzel írt) kötőjel (Ctrl + kötőjel a numerikus billentyűzeten).
– A könyvcímet vagy a gyűjteményes kötetcímet vagy a folyóiratcímet legyenek kedvesek kurziválni.
– Az angol címek esetében is csak az első szót, illetve a tulajdonneveket kezdjék nagybetűvel.
– Ha több név szerepel a kiadás helyeként, a nevek között vessző van: Berlin, New York.
– Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a jelzés kötetszám, perjel, lapszám, utána vessző.
– Ha egy szerzőnek több, egy évben megjelent cikke van egy bibliográfiában, a címszó részben a különbséget az évszám után a latin ábécé betűivel legyenek kedvesek jelölni.
– Ha a tétel maga szerkesztett mű, szintén a szerző(k) neve szerepeljen a szócikk élén, a (szerk.) stb. megjelölés után.
– Internetes források esetén az irodalomjegyzékben szerepeljen a letöltés időpontja.
– A szerző nélküli internetes oldalakra való hivatkozás esetén a szövegben a W1, W2… jelölést kell alkalmazni.
– Kérjük, hogy a szerzőket betűrendben legyenek kedvesek felsorolni.
Köszönettel,
a Szerkesztőség