I. BEVEZETÉS
A Filatélia online folyóirat (a továbbiakban: Folyóirat) célja a magyar bélyegek és bélyeggyűjtés, a filatélia és a postatörténet tudományos, szakmai és közérthető ismertetése, a legfrissebb kutatások bemutatása, a hamisítások és csalások leleplezése, valamint a szakmai párbeszéd elősegítése. Ennek érdekében alapvető fontosságú, hogy minden közölt tartalom és minden szerkesztői döntés átlátható, tisztességes, szakmai és etikus legyen.
Jelen Etikai Kódex célja, hogy elősegítse a sajtószabadság gyakorlását az állampolgárok jogainak figyelembevételével, a szabadságjogok, a demokratikus közélet és a jogállam keretei között.
A sajtó szabadságát, az informálás kötelezettségét, az állampolgárok tájékozódáshoz való alapvető jogát Magyarország Alaptörvényének (2011. április 25.) IX. cikke biztosítja.
A jelen Etikai kódex a Folyóirat minden Szerzőjére, Hozzászólójára és a Szerkesztőségére is egyaránt kötelező jelleggel vonatkozik, de alkalmazását, normáinak követését a Szerkesztőség a fentieken kívül minden Olvasónak és állampolgárnak is ajánlja. A sajtószabadságot érintő jogvitás ügyek elsősorban a bíróságok és más jogi fórumok elé tartoznak, de lehetnek etikai vonatkozásaik is, amelyekre a kódex előírásai kiterjedhetnek.
II. ALAPFOGALMAK
Szerző: Önálló szellemi alkotást létrehozó személy, akinek a szerzői jogi védelme a művének létrejöttével automatikusan keletkezik, továbbá külön jogok (személyhez fűződő és vagyoni jogok) illetik meg. Egy cikk első Szerzője az a személy, aki a kutatási munka, cikk elméleti vagy gyakorlati részének, vagy mindkettőnek a jelentős részét végezte el, így ez a minőség jelzi az elsődleges hozzájárulást az adott tudományos vagy szakmai tartalomhoz.
Társszerző: Az alkotás létrehozásában részfeladatot megoldó, illetve önálló fejezetet létrehozó közreműködő, így munkája révén pozitívan befolyásolja az alkotás minőségét és létrejöttét. A Társszerzőknek bele kell egyezniük a kézirat benyújtásába, és jelentős mértékű hozzájárulásuk esetén szükséges a megjelölésük.
Hozzászóló: Az a személy, aki a Folyóiratban megjelent cikkhez saját véleményét, információját elmondja, leírja vagy megjegyzi, ahhoz hozzátesz vagy kiegészítést fűz, illetve a cikkben leírt megállapítás(oka)t cáfolja.
Lektor: A kiadás, illetve megjelentetés előtt álló kézirat, cikk, tanulmány nyelvi, esetenként szakmai véleményezését végző személy.
Szerkesztőség: A Folyóirat készítésével és a tartalom szerkesztésével foglalkozó közösség, amely felelős a tartalom előállításáért, szerkesztéséért, szakmai színvonaláért és a végső kiadvány elkészültéért. A Folyóirat tartalmával kapcsolatos, a Szerkesztőségen belüli esetleges vitás kérdések tekintetében minden esetben a Felelős szerkesztő véleménye a meghatározó.
III. ALAPELVEK
A jelen Etikai kódex közvetlenül, vagy áttételesen, a következő alapelvekre épül:
Adatvédelem: A Folyóirat semmilyen személyes adatot nem ad át harmadik félnek, és minden adatkezelést a vonatkozó törvényeknek megfelelően végez.
Átláthatóság: A Szerkesztőség feladata, hogy a beérkezett cikkeket ellenőrizze a formai, szakmai és a jelen Etikai kódexnek történő megfelelés szempontjából. Ha egy cikk nem felel meg az Etikai kódex rendelkezéseinek, a Szerkesztőség értesíti a Szerzőt a kifogásolt pontokról, és lehetőséget ad a javításra. A Szerkesztőség a cikkek szakmai tartalmába nem szól bele, de felhívhatja a Szerző figyelmét a nyilvánvaló ténybeli hibákra. A Szerkesztőség döntéseit szakmai indokok alapján hozza, és törekszik ezek világos kommunikálására.
Cenzúra-mentesség: A Szerkesztőség elkötelezett amellett, hogy a Folyóirat tartalmának létrejötte és közzététele bármilyen külső nyomástól, gazdasági vagy más érdekcsoportok befolyásától, esetleges személyes ellentétektől mentes legyen. Nem korlátozzuk a cikkek és hozzászólások megjelentetését annak Szerzője, vagy írásának szakmai tartalmával összefüggő ideológiai, személyes vagy gazdasági szempontjai miatt, amennyiben azok megfelelnek a szakmai normáknak és a jelen Etikai kódexnek.
Díjak és költségek: A Szerkesztőség és a Kiadó sem honoráriumot nem fizet, sem költséget nem számol fel a kéziratok és hozzászólások közlésével kapcsolatban, azaz a Folyóirat Szerzői semmilyen jogcím alatt nem fizetnek és nem kapnak semmilyen ellenszolgáltatást a tanulmányok megjelentetéséért.
Eredetiség: A Folyóiratban csak saját munkát, vagy a jogtulajdonos írásos, vagy hiteles engedélyével átvett tartalmat lehet közzétenni, annak egyértelmű megjelölésével.
Esélyegyenlőség: A Szerkesztőség minden esetben a Szerzők és Hozzászólók fajára, nemére, korára, szexuális irányultságára, vallási meggyőződésére, etnikai származására, állampolgárságára, nemzetiségére vagy politikai nézeteire való tekintet nélkül értékeli a kéziratok szellemi, intellektuális tartalmát.
Érzékenység: A Szerkesztőség tiszteletben tartja az emberek magánéletét. A nyilvánosság számára közvetített információknak nem szabad sérteniük az egyének jogait és méltóságát. Az, hogy mit lehet közzétenni és mit nem, érzékeny téma. Érzékeny téma alatt értjük mindazokat a kérdéseket, amelyek különös figyelmet igényelnek a közlés során, mert azok könnyen sérthetik az érintettek jogait, méltóságát vagy lelki épségét. (Pl.: személyes tragédiák és veszteségek, védett csoportok és kisebbségek, személyiségi jogokat érintő ügyek, erőszak és bűncselekmények részletei, stb.) Az „érzékeny téma” tehát azt jelenti, hogy a Szerkesztőségnek mérlegelnie kell a közlés jogosságát, a közérdeket és a lehetséges károkat, mielőtt az információt nyilvánosságra hozza.
Felelősségvállalás: Minden Szerző és Hozzászóló a saját tartalmáért felelős. A Szerkesztőség és a Kiadó semmilyen felelősséget nem vállal a megjelent írások tartalmáért és az egyéni véleményekért. A megjelentetett cikkek és hozzászólások nem feltétlen tükrözik a Szerkesztőség és/vagy a Kiadó álláspontját.
Forrásmegjelölés: A Szerzők és a Hozzászólók kötelesek szakszerűen hivatkozni minden felhasznált szakirodalomra, dokumentumra vagy képi forrásra. Etikai vétség az, ha valaki hiányos idézéssel magának tulajdonítja mások ötletét, módszerét vagy adatát.
Függetlenség: A Folyóirat sem intézményi, sem kereskedelmi-gazdasági érdekektől nem vezérelt az egyes tartalmak közlésekor, azaz a Szerkesztőség nem engedi, hogy személyes, politikai vagy üzleti érdekek befolyásolják a cikkek befogadásáról és közzétételéről szóló döntéseket.
Helyreigazítás: A Szerzőnek, a Szerkesztőnek kötelessége az önkéntes, korrekt helyreigazítás akár a sértett kérésére, vagy ha a közlés valótlansága megállapítható. A bíróság által elrendelt helyreigazítás közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani.
Igazságosság: Mind a Szerző, mind a Szerkesztőség köteles pártatlanul bemutatni a tényeket, minden érintett fél álláspontját tiszteletben tartva.
Korrekt vitavezetés: A Szerkesztőség moderálhatja a cikkeket, hozzászólásokat, vitákat, de csak az Etikai kódexben rögzített alapelvek megsértése esetén, és a Szerző/Hozzászóló egyetértő tudomása mellett.
Korrupció elutasítása: A Szerkesztőség elutasítja a korrupciót. A Szerkesztőség tagjai nem fogadhatnak el semmit (pl. pénz, ajándék, utazás, meghívás, stb.), aminek az a célja, hogy befolyásolja a szerkesztőségi munkát. A Szerkesztőség azt is elkerüli, hogy a korrupciógyanú árnyéka rá vetüljön, így ha valami korrupció érzetét kelti, akkor az elutasításra kerül még akkor is, ha egyébként a szó szoros értelmében nem korrupcióról lenne szó. A korrupció elutasításának másik oldala, hogy sem a Szerkesztőség, sem a Kiadó nem fizet az információkért.
Megbízhatóság (Pontosság): A közölt tényeknek, adatoknak és állításoknak ellenőrizhetőnek kell lenniük.
Minőségbiztosítás: A Szerkesztőség felelős a beküldött cikkek formai és szakmai színvonalának biztosításáért, de nem avatkozik be az állítások tartalmi lényegébe, ha azok megfelelnek a szakmai és etikai kritériumoknak.
Nyilvánosság: A viták nyilvánosak, utólagos szerkesztésük vagy törlésük nem lehetséges.
Nyitottság: A Folyóirat biztosítja a vélemények sokszínűségét, de csak akkor, ha azok a Folyóirat profiljába illeszkednek, szakmailag megalapozottan és kulturált formában kerülnek kifejtésre.
Objektivitás: A beérkezett kéziratok kiértékelését objektíven kell végezni. A Szerző személyét érő kritika nem helyénvaló. A munkájuk során sem a Szerkesztőséget, sem a Kiadót nem befolyásolhatják a személyes, szubjektív nézetei vagy érzései. Az objektivitás magában foglalja az igazságosságot, a pontosságot, a tárgyszerűséget, a semlegességre vagy pártatlanságra való törekvést, a másik Fél megkérdezését, az állítások bizonyítását, a tények és a vélemények szétválasztását, valamint az újságírói összeférhetetlenséget. A Lektoroknak a véleményüket egyértelműen kell megfogalmazniuk és érvekkel kell alátámasztaniuk.
Összeférhetetlenség: A Szerkesztőség tagjai a benyújtott kéziratok kiadatlan anyagait nem használhatják fel saját kutatási és publikációs céljaikra a Szerző írásos beleegyezése nélkül.
Pártatlanság: A Szerkesztőség nem élhet vissza pozíciójával, nem utasíthatnak vissza írásokat személyes ellentét vagy szakmai irigység miatt. Etikai vétség a publikálási folyamatban előnyt biztosítani egyes Szerzőknek, vagy fordítva, személyes okokból hátráltatni egyes kéziratok megjelenését.
Publikálás joga: A Szerkesztőség bármely tagjának joga van publikálni a Folyóiratban, mely esetben a Szerzőkre vonatkozó összes irányelvet mérvadónak kell tekinteni a szerkesztőségi taggal kapcsolatban is.
Szakmaiság: Minden közlésnek a tények tiszteletén, a filatéliai és postatörténeti kutatás módszerein kell alapulnia.
Szerzői jogok tisztelete: A Folyóirat Szerkesztőségének és Kiadójának, illetve az írások Szerzőinek a tartalmak közzététele során minden esetben tiszteletben kell tartaniuk a szerzői jogi előírásokat.
Tárgyszerűség: A szakmai cikkekben és vitákban minden résztvevőtől elvárjuk a tényekre és szakmai érvekre alapozott, tiszteletteljes hangnemű hozzászólást.
Tisztelet: A személyeskedés, a sértegetés, a rosszindulatú vagy arrogáns megjegyzések nem elfogadhatóak.
Tisztesség: Mind a szerzői, mind a szerkesztői munkavégzés során kerülni kell a félrevezetést, a manipulációt és az etikátlan eszközöket.
Titoktartás: Minden kiértékelésre beérkezett kéziratot, bírálatot vagy lektori véleményt bizalmasan kezelendő dokumentumnak kell tekinteni. A Szerkesztőség semmilyen információt nem ad tovább arra illetéktelen harmadik személynek a publikálásra benyújtott kézirattal kapcsolatban. E szabály alól kivételt képezhetnek a Lektorok és a Kiadó.
Vitakultúra: Más Szerzők állításaival való vitában a szakmai érvelés és a tiszteletteljes hangnem kötelező.
IV. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
A.) A Szerzők jogai és kötelezettségei
1. Az eredeti kutatásokat bemutató Szerzőknek pontos beszámolót kell készíteniük az elvégzett munkáról. Az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken, vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhatnak. A tanulmány háttéradatait pontosan kell bemutatni. A tanulmánynak elégséges részletet és hivatkozást kell tartalmaznia ahhoz, hogy a leírt folyamatokat mások is megismételhessék. Hamis vagy tudatosan pontatlan állítások etikátlan és elfogadhatatlan viselkedésnek minősülnek.
2. A Szerzők kötelesek a közlésre benyújtott kéziratukat a Folyóirat etikai és szerkesztési szabályaival összhangban előkészíteni (lásd: Szerzőinknek), valamint kötelesek nyilatkozni arról, hogy az általuk közlésre benyújtott mű a saját szellemi alkotásuk, saját eredeti kutatásukon alapul. Amennyiben a tanulmány már máshol megjelent, akkor pontosan meg kell hivatkozni az adott publikáció(ka)t.
3. A Szerzőknek szavatolniuk kell, hogy amennyiben a tanulmányukban felhasználták mások munkáit és/vagy kifejezéseit is, azokat megfelelő módon idézték és szakszerűen hivatkoztak rájuk. Az idézett, vagy tartalmilag felhasznált művekre – ideértve a szövegátvételeket és az illusztrációkat is – minden esetben szakszerűen kell hivatkozni. A Szerzőknek hivatkozniuk kell mindazokra a kiadványokra, amelyek befolyásolták munkájukat.
4. Egy még nem megjelentetett kéziratnak több folyóirathoz egyidejűleg történő benyújtása etikátlan magatartásnak minősül és elfogadhatatlan. Kivételt képezhetnek azok az esetek, amikor az eredeti cikk idegen nyelven látott napvilágot. Ilyenkor − a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett − a magyar nyelvű változat publikálása is kívánatos lehet a kutatási eredményeknek a széles hazai szakmai körök számára való hozzáférése és a honi tudományos-szakmai nyelv ápolása céljából.
5. Szerzőként kell szerepeltetni mindazokat a személyeket, akik érdemben járultak hozzá a bemutatott tanulmány koncepciójához, tervezéséhez, kivitelezéséhez vagy értelmezéséhez. Társszerzőként kell megjelölni mindazokat a személyeket, akik jelentős mértékben hozzájárultak a tanulmányhoz. Ugyanakkor közreműködőként meg kell említeni mindazokat, akik részt vettek a kutatási projekt bizonyos lényeges szakaszaiban. A levelező szerzőnek szavatolnia kell, hogy minden jelentős társszerzőt megemlített a tanulmányban, valamint, hogy nem jelölt meg társszerzőként erre nem jogosult személyeket, továbbá, hogy minden társszerző láttamozta és jóváhagyta a tanulmány végleges változatát, valamint beleegyezett annak publikálásába.
6. Valamennyi Szerzőnek kötelessége közzétenni a kéziratában azokat a pénzügyi, vagy egyéb érdemi összeférhetetlenségeket, amelyek befolyásolhatják annak eredményeit vagy értelmezését. Ha a kutatás támogatásban részesült, akkor annak minden pénzügyi támogatási forrását nyilvánosságra kell hozni. Személyes érdek vagy elfogultság nem befolyásolhatja a kutatást, annak objektivitását, következtetéseit vagy publikációját.
7. A mesterséges intelligencián / MI vagy angol AI (Artificial Intelligence) / alapuló technológiákat, így például a nagy nyelvi modelleket (LLM), chatbotokat vagy képkészítő alkalmazásokat nem tekintjük szerzői közreműködőknek. A Szerzőnek, ha a benyújtott cikk elkészítése vagy annak elkészítéséhez vezető kutatása során alkalmazott MI-alapú eszközt, ki kell térnie erre az írása vonatkozó részében, a kutatási módszer ismertetésekor vagy a köszönetnyilvánításban, feltüntetve a használt MI-alapú rendszer nevét és verziószámát, a megadott utasítást, illetve utasítássort (a teljes promptot), valamint a lekérdezés időpontját. A beküldött tanulmány tartalma nem lehet MI-alapú eszközzel generált, kivételt jelenthet, ha a generált tartalom éppen az ilyen eszközök működésének demonstrálását szolgálja egy, a Folyóirat profiljába illeszkedő tanulmány készítésével. MI-technológián alapuló eszköz a tanulmány elkészítése során a következő célokból alkalmazható:
– helyesírás-ellenőrzés,
– stilizálás,
– hivatkozási jegyzék készítése és megformázása.
Ezekben az esetekben is a Szerző szavatolja a tartalom megalapozottságát és hitelességét, valamint felelős a használt eszközre és magára a használat körülményeire vonatkozó információk – korábban említett módon történő – feltüntetéséért. Az MI-használatra vonatkozó tájékoztatás elmulasztása olyan etikai vétség, amely – a plagizáláshoz hasonlóan – a tanulmány közzétételének elutasításához, vagy a már publikált cikk visszavonásához vezethet.
8. Amennyiben a Szerző jelentős hibát vagy pontatlanságot fedez fel a már megjelentetett munkájában, haladéktalanul értesítenie kell a Folyóirat Szerkesztőségét, és együtt kell működnie a Szerkesztőséggel a tanulmány visszavonásában vagy helyesbítésében.
B.) A Szerkesztőség jogai és kötelezettségei
1. A Szerkesztőség dönt afelől, hogy a publikálásra beérkezett cikkek közül melyek kerülnek közlésre a Folyóirat soron következő számában. A döntéshozatal alapjául szolgáló szempontok:
(a) megfelelés a Folyóirat tartalmi és formai követelményeinek, illetve jelen Etikai kódexnek,
(b) rágalmazásra vonatkozó jogszabályok betartása,
(c) szerzői jogok betartása,
(d) plagizálásra vonatkozó jogszabályok betartása.
Abban az esetben, ha különböző Szerzőktől érkeznek publikálásra azonos témában elkészült cikkek, akkor – amennyiben mindkét cikk megfelel a jelen Etikai kódex előírásainak – a Szerzők vezetékneveinek betűrendi sorrendjében kerülnek publikálásra az írások a Folyóirat ugyanazon lapszámában.
2. A Szerkesztőséget a döntésében irányíthatják a megszabott irányelvek, valamint korlátozhatják az éppen hatályban lévő, a rágalmazásra-, a szerzői jogok megsértésére-, valamint a plagizálásra vonatkozó jogszabályok is. A Folyóirat Szerkesztősége fenntartja magának a jogot arra, hogy a plágium kiszűrésére programo(ka)t futtasson. (pl.: plag.hu) A felsoroltak közül bármely szempont be nem tartása esetén a Szerkesztőség megtagadja a publikáció közlését.
3. A Szerkesztőség dönt a Folyóirathoz benyújtott kéziratok közzétételéről: közzéteszi, átdolgozásra visszaküldi vagy elutasítja. A benyújtott kéziratok közzétételére vonatkozó döntésnél a Szerző személye semmilyen szerepet nem játszhat (lásd: III. ALAPELVEK), a közzétételre vonatkozó döntés kizárólag a kézirat minőségének megítélésén alapul (pl. a Folyóirat profiljához való kapcsolódás, eredetiség, érvényesség, érthetőség).
4. Szükség esetén a Szerkesztőség a már közölt tartalomban felfedezett hibák korrigálása céljából helyreigazítást tehet közzé szerkesztőségi közlemény (editorial) formájában, amelyben meg kell nevezni a hibát okozó körülményt vagy személyt, és azt a soron következő lapszámban nyilvánosságra kell hozni. Az esetleges hibák bejelentésére vonatkozóan a Szerkesztőség nem határoz meg határidőt, azok bármikor bejelenthetők a Szerkesztőség részére.
C.) A Hozzászólók jogai és kötelezettségei
1. A Hozzászólóknak joguk van ahhoz, hogy:
– véleményüket kifejthessék, álláspontjukat megoszthassák, és részt vehessenek a nyilvános vitákban,
– írásaik tisztességes szerkesztői elbírálásban részesüljenek, és amennyiben a Szerkesztőség módosítást javasol, erről értesítést kapjanak,
– hozzászólásukat ne torzítsák vagy félreértelmezzék a publikálás során, illetve
– amennyiben időközben meggondolják magukat, úgy még a publikálást megelőzően írásban kérhessék a hozzászólásuk visszavonását, amelyet a Szerkesztőség köteles figyelembe venni.
2. A Hozzászólók kötelezettsége, hogy:
– írásaikban tartsák tiszteletben a jelen Etikai kódexben rögzített alapelveket és szabályokat,
– valós, ellenőrizhető információkat közöljenek, és az idézett forrásokat pontosan jelöljék meg,
– viseljék a saját hozzászólásaik tartalmának jogi és etikai következményeit,
– tudomásul vegyék azt, hogy a Szerkesztőség moderálhatja, rövidítheti vagy indokolt esetben elutasíthatja az írásukat, ha az jogszabályokat vagy az Etikai kódex előírásait sérti, illetve
– működjenek együtt a Szerkesztőséggel, amennyiben a hozzászólásuk javítására vagy pontosítására van szükség (a publikálás előtt.)
3. A hozzászólások publikálásának feltételei:
(a) Csak olyan írás kerülhet publikálásra, amely megfelel a Folyóirat szakmai, minőségi és etikai elvárásainak, valamint átment a szerkesztői ellenőrzésen.
(b) A Szerkesztőség végső döntése a közlésről nem vitatható, de a Hozzászóló kérheti álláspontja indoklását.
D.) Álnéven történő publikálás
A Folyóirat lehetőséget biztosít arra, hogy a Szerzők indokolt esetben álnéven (művésznéven) publikálják írásaikat. Az álnév használata azonban nem sértheti a tudományos és szakmai tisztesség, valamint az átláthatóság alapelveit. Ennek megfelelően:
1. A Szerző azonosítása a Szerkesztőség felé
A Szerző köteles valódi személyazonosságát a Szerkesztőség számára felfedni. A Szerkesztőség ezt az információt bizalmasan kezeli, és harmadik fél számára nem adja ki, kivéve jogszabályi kötelezettség esetén.
2. Felelősségvállalás
Az álnéven publikáló Szerző teljes mértékben felelősséget vállal a közölt tartalomért, beleértve annak eredetiségét, pontosságát és jogszerűségét.
3. A megtévesztés tilalma
Az álnév használata nem irányulhat a közönség megtévesztésére. Különösen tilos olyan név vagy megjelölés használata, amely valótlan szakmai rangot, intézményi hátteret vagy más személyhez való kötődést sugall.
4. Szerkesztői mérlegelés joga
A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy indokolt esetben az álnéven történő publikálást elutasítsa, különösen akkor, ha az a Folyóirat hitelességét vagy szakmai integritását veszélyeztetheti.
5. Kivételes esetek
Amennyiben a Szerző személyének nyilvánosságra hozatala aránytalan hátránnyal járna (pl. szakmai, személyes vagy biztonsági okokból), a Szerkesztőség fokozott körültekintéssel jár el, és lehetőséget biztosíthat az álnéven történő megjelenésre.
V. HOZZÁSZÓLÁSOK ÉS VITÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. Egy jól működő demokráciában az alapjogok közé tartozik a nyilvános vitában való részvétel lehetősége és a médiaszabadság.
2. A vita a szakmai érvek ütköztetése egy adott témában, amelynek célja lehet:
– a vitapartner ill. a hallgatóság (olvasóközönség) meggyőzése egy adott vélemény helyességéről, vagy
– az igazság közös keresése, konszenzusos álláspont kialakítása a vitapartnerrel.
3. A Szerkesztőség elvárja, hogy a vita kulturált hangnemben történjen, a résztvevők tartózkodjanak a személyeskedéstől, figyeljenek a másik Fél véleményére, és a vitatémát érintő megállapításaikat érvekkel, tényekkel és megbízható forrásokkal támasszák alá.
4. A hozzászólásoknak:
– tárgyszerűnek és lényegre törőnek kell lenniük,
– kerülniük kell a sértő, indulatos vagy lekezelő megfogalmazást,
– világosan meg kell jelölniük az idézett forrásokat, hogy az állítások ellenőrizhetők legyenek.
5. Nem megengedett:
– a gyűlöletkeltő, diszkriminatív vagy megalázó kifejezések használata,
– a mások becsületét sértő állítások közzététele,
– hamis vagy félrevezető információk terjesztése,
– a téma szándékos elterelése vagy az érdemi vita ellehetetlenítése.
6. A vita résztvevői legyenek nyitottak mások érveire, és mutassanak hajlandóságot álláspontjuk felülvizsgálatára, ha meggyőző és alátámasztott ellenérvekkel találkoznak.
7. A hozzászólások célja a megértés, a tudásgyarapítás és a kulturált párbeszéd elősegítése, nem pedig a vita „megnyerése” vagy a másik Fél lejáratása.
8. A Szerkesztőség fenntartja a jogot arra, hogy a jelen Etikai kódexet sértő hozzászólásokat ne közölje, illetve azokat módosításra visszaküldje.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A Filatélia online folyóiratban való publikálás, vagy bármely szakmai vitában való részvétel szándéka a jelen Etikai kódex elfogadását jelenti. Az Etikai kódex megsértése esetén a Szerkesztőség fenntartja a jogot a cikkek vagy hozzászólások közzétételének megtagadására, és az elvek súlyos és többszöri megsértése esetén a Szerzők vagy Hozzászólók kizárására a további publikációs lehetőségekből.
2. A jelen Etikai kódex célja, hogy biztosítsa a tiszta, átlátható és szakmailag igényes működést és párbeszédet. Az Etikai kódex időről-időre felülvizsgálandó és a gyakorlati tapasztalatok, illetve a Közösség tagjainak javaslatai alapján módosítandó (kiegészítendő), azonban a III. fejezetben részletezett Alapelvei mindvégig változatlanok maradnak.